AdventuresEverywhere
Training
2018. július 27., péntek

Miután letett minket a kisbusz és kipakolták a cuccokat ("elkobozták" a nagybőröndömet és berakták egy konténerbe a többiekével együtt) mindenki megkapta a szobakulcsát és a kollégiumhoz tartozó belépőkártyát. Ezután mindenki felment a maga szobájába és egy óra múlva (5-kor) vártak minket amolyan köszöntő pizzázásra, amivel egybekötve tartottak egy kisebb eligazítást (kik a szervezők, hol található meg az iroda a tréninghét alatt, és hol lesznek az órák).

Este már aludtam, amikor neszezést hallottam: megjött a szobatársam, egy mexikói lány. Próbáltunk beszélgetni, de én fáradt voltam, neki pedig elég gyér angol tudása volt, de megoldottuk.

Kedden reggel, B csoportos lévén csak 8-tól kezdődtek az órák, előtte pedig mindenki reggelizni ment. Reggeli után egy csapat lányhoz szegődve próbáltuk megtalálni azt az épületet, ahol az órákat tartják, mivel a térkép szerint a campus másik oldalán van és ráadásul egy elég forgalmas út szeli át a campust. Mialatt kerülővel a kijelölt épület felé sétáltunk, váltottunk pár szót, így kiderült, hogy francia lányokhoz csatlakoztam. Végül másokat követve megtaláltuk az épületet, bent pedig mindenki ment a maga termébe a csoportbontás szerint. Az első óra az elsősegélynyújtásról, az újraélesztésről és vészhelyzet kezelésről szólt, bekötöztük egymás kezét. Ez eltartott egészen ebédig, ami után pedig buszokkal 2 körül bementünk NY központjába, ahonnan 9 után értünk vissza.

Szerdára és csütörtökre egy új tanárt kaptunk és másféle hangvételű órák voltak. A keddi órával ellentétben szerdán körbeültünk, mindenki elmondta, honnan jött, hány éves, hány gyerekre vigyáz és még pár szót. A csoport nagy része Kolumbiából vagy Mexikóból jött, de volt német, olasz, francia vagy svájci lány is. Na meg persze ketten magyarok. Ezeken az órákon a gyerekkel való foglalkozásról, időmenedzselésről és olyan dolgokról volt szó, amit az elkövetkező év során hasznosítani tudunk. Csütörtökön papírokat ragasztottunk egymás hátára és tulajdonságokat írtunk az illetőről. Meglepődtem, rólam milyen pozitívan írtak. Volt még egy "feladat", ahol aszerint kerültünk csoportokba, hogy mekkora gyerekekre vigyázunk és le kellett írni egy nagy papírra a gyerek korának megfelelő kültéri és beltéri foglalkozásokat, mint pl. játszótér, kézműveskedés vagy olvasás stb.

A trainingen kívüli programként kedden ugye a NY-i kirándulás volt, szerdán candy picnic-et tartottunk (aminek az volt a lényege, hogy megkóstoljuk a többi országból hozott édességeket), csütörtökön pedig egy férfi tartott előadást a mi biztonságunkról és a social media kezeléséről, hogy megvédjük mind magunkat, mind pedig a családot, akikkel élünk. Ebből az előadásból egy videó nagyon megmaradt, amiben egy srác írt egy kamu profilról különböző (kis)korú lányoknak, mint új lakó a városban, hogy mutassák meg a környéket. A beszélgetés folyamán egy találkozót egyeztettek le, ahol a lányok találkoztak a sráccal és a saját szüleikkel, ugyanis a háttérben ők is be voltak avatva.

A keddi napot még a svédekkel töltöttem, de szerdán összeismerkedtem a magyar lánnyal, P.-val, illetve lógtam még a mexikóiakkal is, és a candy picnic-en megtaláltuk egymást a magyar lányokkal, összesen négyen voltunk, illetve volt egy lány, aki Németországot képviselte, de a szülei magyarok. Meg persze sokat beszélgettünk esténként a mexikói lánnyal spanyol-angol-magyar szótár segítségével.

Kajáról essen egy kis szó. A B csoportnak negyed nyolctól volt reggelije (a másik csoportnak egy órával korábban) és a reggelik egyénileg választhatók voltak. A meleg ételek alapvetően változtak, de volt mellette gyümölcs, gabonapehely vagy szendvics is. Az ebéd is alapvetően meleg étel volt, minden nap más, kivéve hétfőn, akkor szendvicset kaptunk dobozban. Vacsora pedig kedd kivételével mindkét nap volt, az is meleg étel.