AdventuresEverywhere
Last day in NY
2018. szeptember 17., hétfő

Negyed 11-kor buszra ültem, ami átvitt a Buffalo Downtown Terminalhoz, ahol egy másik buszra kellett szállni. Ezután próbáltam annyit aludni a buszon, amennyit csak lehetett, bár az általános fáradtságon ez sem sokat segített. Fél hét körül érkeztünk meg a Port Authority Bus Station-re.

Olvass tovább!

Sightseeing in NYC
2018. szeptember 14., péntek

Viszonylag későn, az indulás előtti hét elején mondta Jn., hogy 14-17-ig nincsen rám szüksége, ugyanis Floridába repülnek a babával, így csináljak, amit akarok. Azt már a tréning heti NY-i kirándulás végén tudtam, hogy vissza akarok menni, ugyanis nem láttam mindent, amit szerettem volna. Úgyhogy kérdés eldőlt: NY-ba megyek. Gyorsan le is foglaltam WDC – NYC buszt oda-vissza. De aztán gondolkoztam, hogy négy nap NY-ban kicsit sok, így hirtelen ötlettől vezérelve megnéztem, indul-e járat NY-ból a Niagara Falls-hoz. Indult, de csak úgy, hogy Buffaloban át kell szállni. Gondoltam, akkor legyen: szombatot Buffalo-ban, a vasárnapot pedig a Niagara Falls-nál töltöm. Ezeket a buszokat is lefoglaltam. Végül az airbnb-n foglaltam le a szállásomat Buffaloba.

Olvass tovább!

Trip to New York City
2018. július 27., péntek

A kedd délutáni program egy NY-i buszos városnézés, majd egy két és fél órás szabadidős program volt. Az egyetemtől a Manhattanbe kb. 1 órába telt az út, az elsőként pedig a Battery Parknál álltunk meg, ahonnan látható volt a Szabadság szobor. Sajnos csak kb. 10 percet kaptunk körbenézni és fényképezkedni, hogy tartsuk az időbeosztást. Az idegenvezető (akit a parknál vettünk fel) közben mesélt a felhőkarcolókról meg a városról. Másodjára a 9/11 Memorial South Poolnál szálltunk le a buszról. Ez az emlékmű igazából az ikertornyok helyére épített medence, amely a 2001. 09. 11-es terrortámadásnak állít emléket. Miután újból visszaszálltunk a buszra, hosszabb keringés következett, majd a Central Park mellett, a Columbus Circle-nél szálltunk le újból, szintén rövid időre. A következő buszraszállás után immár az utolsó megállóhely felé tartottunk: a Rockefeller Center mellet szálltunk le. Innentől  (ekkor volt kb. 6 óra) mindenki oda ment, ahova szerett volna, a lényeg az volt, hogy 9-kor indul a busz az Empire Building mellől.

Olvass tovább!

Training
2018. július 27., péntek

Miután letett minket a kisbusz és kipakolták a cuccokat ("elkobozták" a nagybőröndömet és berakták egy konténerbe a többiekével együtt) mindenki megkapta a szobakulcsát és a kollégiumhoz tartozó belépőkártyát. Ezután mindenki felment a maga szobájába és egy óra múlva (5-kor) vártak minket amolyan köszöntő pizzázásra, amivel egybekötve tartottak egy kisebb eligazítást (kik a szervezők, hol található meg az iroda a tréninghét alatt, és hol lesznek az órák).

Este már aludtam, amikor neszezést hallottam: megjött a szobatársam, egy mexikói lány. Próbáltunk beszélgetni, de én fáradt voltam, neki pedig elég gyér angol tudása volt, de megoldottuk.Olvass tovább!

Above the clouds
2018. július 23., hétfő

Amikor a felértünk a reptérre, anyutól a kocsiban köszöntem el, apu jött be velem az épületbe. A pultszám még nem volt kiírva a táblán, így várnunk kellett kb. fél órát, addig persze azon paráztam, hogy vajon mit kell kipakolni a kisbőröndből. Persze végül semmit, mert mérés nélkül is elfogadták (utólag már bánom, hogy nem pakoltam több cuccot). A váróteremben apától is elköszöntem, majd minden nálam maradt cuccommal elindultam a terminálok felé. Az átvizsgálókon minden gond nélkül átjutottam. Ezután egy bő egyórás várakozás következett, mire a kapu számát is kiírták. A beszállás után csak egy óra múltán indultunk el, a repülés pedig 2 óra volt, hogy aztán leszálljunk Helsinkiben. 3 óra helyett a késés miatt már csak két órám volt átszállni, így célirányosan el is indultam a kiírt kapuhoz. Kényelmesen sétálva pont időben értem oda, csak éppen kajálni nem volt időm, de nem problémáztam miatta, mivel tudtam, hogy fognak adni a repülőn kaját. Ezúttal a repülőút 10 óra volt, éppen elég ahhoz, hogy szétüljem a fenekem. Az időt egyébként olvasással, alvással, nézelődéssel és filmnézéssel (Midnight sun, tetszett) töltöttem el. Kaját tényleg adtak, ami viszont pocsék volt – szerintem.
Olvass tovább!